A
cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Cégiránytű tanácsadó
A számviteli törvény által előírt, az éves beszámolóhoz
kötődő értékelési szabályok alkalmazása a devizaszámlán meglévő
devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -
beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz),
vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá
devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
joghoz kapcsolódó - tartozások tekintetében.
A kalkulátor táblázatos formában helyet biztosít a devizás
tételek megjelenítésének.
Külön munkalap a külföldi pénzértékre szóló követeléseknek,
illetve a beruházásokhoz kötődő tételeknek.
Az Árfolyamértékelés kalkulátor úgy lett megalkotva, hogy a
szükséges input adatok beírását követően bizonyos értékeket
automatikusan kiszámítson, ami a realizált árfolyamveszteség,
illetve nyereség elszámolásához és dokumentálásához
szükséges.
Külön táblázat segíti a hitellel, kötvénnyel kapcsolatos
kimutatást.
A megrendelőlaphoz >>>
Az egyik legdrágább kincsünk az idő. Nem mindegy, hogy
"szerszámok" nélkül állunk neki egy beszámolót elkészíteni,
vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd
eszközöket, amelyek felületeket biztosítanak a gyors
kivitelezéshez.
Az árfolyam különbözetek év végi értékelése elég sok
fejtörést szokott okozni a feladattal megbirkózni kívánó
szakembereknek. A számviteli törvény sokszor körülményes,
hatalmas körmondatokban történő megfogalmazása, telis-tele
további paragrafusokra való hivatkozással, mind azt
eredményezi, hogy csak komoly időráfordítással lehet ezt a
kérdéskört biztonságosan uralni.
Ennek a feladatnak a gyors és szakmailag korrekt
megoldásához jól jöhet egy olyan segédlet, amely eleve
tartalmazza a figyelembe veendő szempontokat, elvégzi a
szükséges számításokat és végül, de nem utolsó sorban kész
kimutatások, analitikák kinyomtatását teszi lehetővé.
A megrendelőlaphoz >>>
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
A megrendelőlaphoz >>>
Tudástár
Aktív időbeli
elhatárolás
33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli
tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás
beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és
pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként
elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az
átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi
rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb
ráfordításokkal szemben megszüntetni.
(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő
devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló
– beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi
eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz
kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból
származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló
tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó –
tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi
értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében
foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt –
árfolyamnyereséggel nem ellentételezett –
árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált
árfolyamveszteség). A hiteltartozások,
devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor
– az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből
– a törlesztőrészletre jutó – halasztott
ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg
kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a
növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként
kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell
szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a
devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes
összegében visszafizették, illetve – tárgyi eszköz,
vagyoni értékű jog finanszírozása esetén – ha a
devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott
tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más
jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás
visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét
(devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.
(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként
kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell
az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre
elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.
(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a
kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a –
felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés
szerinti értékét meghaladó összegét (veszteségét). Az időbeli
elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő
által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra,
illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen
kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci
értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
(6) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés
alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott
eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés
nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt
nyilvántartás szerinti értékét – az átadáskor
meghatározott módon és időtartamon belül – kell az egyéb
ráfordításokkal szemben megszüntetni.
A megrendelőlaphoz >>>
Céltartalék
41. §
(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel
nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó –
hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó
– beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi
eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások
nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint
halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén
az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás,
vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel
folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető
futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű
céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző
üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél
kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a
céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve
csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál
figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel
futamideje, illetve – tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog
finanszírozása esetén – mint a hitellel finanszírozott
tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható –
amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel
futamideje hosszabb.
(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott
árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell
szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is
megszüntetendő.
42.§
(5) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a
lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként
elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által
számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint
az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök
– törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján
történő – kezelésbevételéhez kapcsolódó
kötelezettséget.
47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási)
értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése
érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő
beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg
hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési
(beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal
növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe
helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban
felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe
helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen
tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az
51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a
bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű
tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték
részét képezi
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül
kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem
fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe
helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete,
függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy
árfolyamveszteség;
A megrendelőlaphoz >>>
Értékelés,
árfolyamnyereség, árfolyamveszteség
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a
devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló
követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve
kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés
szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6)
bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,
kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a
fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen
fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi
árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a
devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre
szóló – az 54–55. § szerint minősített –
minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli
elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,
illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű
passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés
szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken
kell kimutatni.
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a
devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre
szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek,
értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése
előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke
közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4)
bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő
árfolyamkülönbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között
árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a
pénzügyi műveletek egyéb bevételei között
árfolyamnyereségként
kell elszámolni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi
pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz,
értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló
eszköz), illetve kötelezettség (1)–(2) bekezdés szerinti
forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a
választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi
és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti
Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el
kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve
az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen
valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra
átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán –
ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak
árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján –, a
választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az
Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított
értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi
és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti
Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.
(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az
ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a
külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség
forintértékének meghatározása során – a vállalkozó
számviteli politikában rögzített döntése alapján –
alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az
adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai
szerinti árfolyam is.
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási
árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló
eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi
vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés
szerinti értékeléstől történő eltérésnek az
eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása
jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a
(4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem
teljesülne.
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy
devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az
ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon
állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú
követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő
könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá
mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)–(6) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő
értékelést alkalmazó vállalkozónak a kapcsolt vállalkozásnak
minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, tulajdoni
részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés,
valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló
hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség (együttesen: a
külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés)
devizában kifejezett könyv szerinti értékére (a törlesztésekkel
és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt
bekerülési devizaértékre) vonatkozóan a (4)–(6) bekezdés
szerinti átszámítás során keletkezett árfolyam-különbözetet a
valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni a
részesedéshez, a követeléshez és a kötelezettséghez rendelten
nyilvántartott értékelési különbözettel szemben, amennyiben az
fedezeti ügylettel fedezett, a fedezett összeg erejéig. A
külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti
ügylettel nem fedezett részének árfolyam-különbözetét a (3)
bekezdés szerint kell elszámolni.
(9) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése
szerinti lehetőséggel, a fedezeti ügylettel nem fedezett,
kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó
szervezetben lévő, külföldi pénzértékre szóló tulajdoni
részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetése
értékelésekor az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés
összegének meghatározásánál a befektetés (4)–(6) bekezdés
szerinti átszámítása során keletkezett árfolyamkülönbözetet és
a devizában kifejezett értékvesztés, illetve értékhelyesbítés
(4)–(6) bekezdés szerinti forintértékét – eltérően
az 54. és az 57–58. §-ban foglaltaktól – egybe kell
számítani, és az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés
forintösszegének meghatározásánál összevontan kell figyelembe
venni.
(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül
többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)–(9) bekezdések
alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok közül a
számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe
venni.
A megrendelőlaphoz >>>
68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb
a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben
– jogcímének megfelelően – a kötvénykibocsátás
miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a
váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség
visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a
tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív
időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és
időarányosan kell elszámolni.
(2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos – a 42. § (5)
bekezdése szerinti – kötelezettség összegét a megfizetett
lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés
összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen
címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a
pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.
(3) A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen
befolyt összegben, a devizában kapott előleget a 60. § szerint
forintra átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a
szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásig, az előleg
visszautalásáig, illetve más módon történő elszámolásáig.
(4) A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen
folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a
devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított
deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza 60. §
szerint forintra átszámított összegében kell a mérlegben
kimutatni.
(5) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből
származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert,
számlázott összegben,
b) devizában teljesítendő kötelezettséget – kivéve, ha
az ellenérték kiegyenlítése a 48. § (7) bekezdésének c) pontja
alapján exportáruval történik – az elismert, számlázott
devizaösszegnek a 60. § szerint forintra átszámított
összegében
kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt
pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Polgári
Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem egyenlítették,
egyéb, illetve halasztott bevételként el nem számolták.
(6) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő
forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a
devizaösszegnek a 60. § szerint forintra átszámított összegében
kell a mérlegben – az (1) bekezdés figyelembevételével
– kimutatni.
Befektetett pénzügyi eszközök
árfolyamvesztesége
85. § (1) Részesedésekből származó ráfordításként,
árfolyamveszteségként kell kimutatni:
a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni
részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített
befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti –
veszteségjellegű – különbözetet;
b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott
értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban
meghatározott érték a kevesebb;
c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a
felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás
befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor
a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb
társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)
értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott
eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett
kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett)
értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a
kevesebb;
d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság
tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő
megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb
társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)
értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással
létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a
megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság
végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos
összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben
a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a
kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet
számításánál);
e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál
(tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén –
a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés
(részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás
szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre
jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges
vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a
jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési
értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a
kevesebb;
f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett
tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás
útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény,
üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök
értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke
a kevesebb;
g) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között
kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét.
1a) Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök)
ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:
a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és
eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
– kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal,
diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdés d) pontja szerint
elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve
névértéke és könyv szerinti értéke közötti –
veszteségjellegű – különbözetet az értékesítéskor,
illetve a beváltáskor;
b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok,
valamint a térítés nélkül átadott, elengedett,
behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;
c) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték
és a könyv szerinti érték különbözetében realizált
veszteséget;
d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás
szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott
értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti
érték a több.
(2) Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű
ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt
hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell
fizetni:
a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között
nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló
tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes)
kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt,
figyelembe vett kamat kivételével;
b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke)
után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét;
c) befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó
eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált
veszteséget;
d) a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek
esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett
eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és
követelésként kimutatott visszavásárlási ára közötti különbözet
összegében, valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendő
kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítást;
e) kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és
azonnali ügyletek) teljes veszteségét, ha az ügylet a mérleg
fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le
nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos
veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos
nyereségének összegéig;
f) az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő
értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű ráfordítást
csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek nyereségét, ha az
ügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáig lezárult, legfeljebb
a fedezett alapügylet veszteségének összegéig, továbbá a mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét a
kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek
esetében az 59/E. § (5) bekezdése szerint meghatározott
összegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti
ügyletnek minősülő kamat-swap ügyletek esetében a változó
kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az
adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig
időarányosan számított összegének különbözetében.
(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell
kimutatni:
a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést
jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját
üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés
eladási ára és könyv szerinti értéke közötti –
veszteségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget);
b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnál az
eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. §
(5) bekezdésének c) pontja szerint elszámolt kamattal
csökkentett – eladási ára és könyv szerinti értéke
közötti – veszteségjellegű – különbözetet
(árfolyamveszteséget) az értékesítéskor;
c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt
megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a
könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű - különbözetet
(árfolyamveszteséget);
d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § (3)
bekezdésének d), illetve a 84. § (5) bekezdésének c) pontja
szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett
névérték és a vételár közötti - veszteségjellegű -
különbözetet;
e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő
tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv
szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is
magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában
meghatározott összege közötti - veszteségjellegű -
különbözetet;
f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával
kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi
pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz,
értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben
pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget;
g) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló
követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és
kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor – a 60. §
(3) bekezdése szerint – összevontan elszámolt
árfolyamveszteséget;
h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő
kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti -
veszteségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt
összeget;
i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő
kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti -
veszteségjellegű - különbözet időbelileg elhatárolt összegének
megszüntetését;
j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós
ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet
zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti
megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési
(határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű - különbözet
teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig
megtörtént, továbbá a pénzügyileg is realizált veszteségjellegű
különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az
ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés
időpontja között megtörtént, valamint a veszteségjellegű
különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, ha az
ügylet zárása a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg;
k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek
(határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) veszteségének
teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig
megtörtént, illetve a veszteség tárgyévre jutó időarányos
összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos
nyereségének összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós
ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le;
l) a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, a
lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díjat,
és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan
felmerült, lehívott vételi opció opciós díját, ha ez utóbbit a
vállalkozó a 61. § (2) bekezdése szerint a beszerzési értékben
nem veszi figyelembe;
m) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak
minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt
követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök
között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a
vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét,
amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;
n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a
könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű -
különbözetet;
o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn
(esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott
– a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő
ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott –
engedmény összegét;
p) közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös
költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös
üzemeltetésben részt vevők által – a tárgyévvel
kapcsolatosan – megtérített, megtérítendő összegét,
illetve a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó
nyereség – tárgyévvel kapcsolatosan – átadott
(fizetendő) összegét;
r) egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek -
a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összegét;
s) az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő
értékelés alkalmazása során, a kereskedési célú származékos
ügyletek esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet
kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes
piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti –
veszteségjellegű – különbözet teljes összegét, ha az
ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint a
mérleg fordulónapján érvényes piaci árfolyam és a kötési
(határidős) árfolyam közötti veszteségjellegű különbözet
pénzügyileg nem realizált várható összegét, ha az ügylet a
mérleg fordulónapjáig nem zárult le, ideértve a 84. § (5)
bekezdés g) pontja és a (7) bekezdés t) pontja szerinti
fedezeti ügyletnek az alapügylet nyereségét meghaladó összegét
is;
t) az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő
értékelés alkalmazása során ráfordítást csökkentő tételként a
nem kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek nyereségének összegét,
ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve
a nem kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti
ügyletek várható nyereségének összegét a mérlegfordulónapi
piaci ár, árfolyam és a kötési (határidős) árfolyam közötti
– nyereségjellegű – különbözet összegében, ha az
ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, legfeljebb a
fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt veszteségének
összegében;
u) az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken értékelt
kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyi eszközök negatív
értékelési különbözetét;
(4)
(5) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a 84. § (7)
bekezdése szerinti tételei a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivel nem vonhatók
össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a
mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet,
amelyet összevontan kell kimutatni.
(6) Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott
kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni
részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt
értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések
visszaírt összegével.
A jogszabály szöveg forrása: njt.hu
A megrendelőlaphoz >>>
|